Nyugati óriáscégek az elmúlt években felvásárolták Ukrajna termőterületeinek nagy részét, és most olcsó, de rossz minőségű, sőt veszélyes élelmiszerekkel készülnek elárasztani az uniós piacot, ezért lobbiznak von der Leyenéknél az ország EU-csatlakozásáért – mondta Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára.
Az európai politikai vezetők közül egyre többen beszélnek róla, hogy Ukrajna pár éven belül a közösség tagja lehet, ám az ország állapotát tekintve teoretikus kérdésnek tűnik, hogy mit jelentene ez az uniós tagállamok mezőgazdaságára. Ön is így látja? Miért volna ennyire sürgős Brüsszelnek Ukrajna csatlakoztatása?
Nem, sajnos szerintem ez egyáltalán nem elméleti kérdés. Az agrárkamara képviseletében rendszeresen részt veszek az európai gazdaszervezetek egyeztetésein, és az Európai Bizottság vezetői az üres kommunikáción túl semmit nem tesznek az európia gazdák védelméért.
A brüsszeli egyeztetéseken hozzám eljutott információk alapján az Európai Bizottság szerint közel sem tűnik olyan irreális, hogy Ukrajnát csatlakoztassák a következő években.
Ebben természetesen az ideológiai kérdéseken túl valójában komoly gazdasági érdekek is közrejátszanak. Az Ukrajnában jelen lévő amerikai és nyugat-európai nagy befektetőknek az az érdeke, hogy a piac kiszámíthatóan működjön. A háborúban ez nem megy, ezért érthető, hogy úgy gondolják, az Európai Unió lenne biztonságos piac számukra. Az észak-afrikai és közel-keleti piacaikat már javarészt elvették az oroszok. Oroszország az elmúlt húsz évben gabonaimportőrből a világ legnagyobb exportőrévé vált. Nagyrészt a szankciók eredményeként. Szóval az Európai Bizottság asztalán nem is olyan távoli forgatókönyvként szerepel Ukrajna csatlakoztatása.
Ezt is ajánljuk a témában
Marta Kos szerint a bővítés kulcsfontosságú biztonsági garancia, ezért új módszerekkel segítenék elő Ukrajna és más országok csatlakozását, még ebben a ciklusban.
Miért és hogyan kerültek ezek a nagy nyugati élelmiszercégek Ukrajnába?
Ez egy nagyon tanulságos történet, döbbenetes következményekkel. Az Európai Unióban egyre szigorodó élelmiszerbiztonsági szabályokat kellett betartani mind a termelésben, mind a feldolgozásban. Az elmúlt években egyes szabályokkal túlzásokba is estek, nem véletlenül robbantak ki a gazdatüntetések. A nyugati – főként francia, belga, holland, dán – cégek erre fogták magukat, és kiszervezték a termelést Európából. A közeli piacokon olcsón megtermelték az élelmiszert, és onnan exportálták az Európai Unióba. Ennyi a történet, ezért kerültek ezek a cégek Ukrajnába, ezért mentek a spanyol vállalatok Marokkóba, az olaszok meg Egyiptomba. Ez a folyamat már lezajlott, az óriáscégek kiszervezték a termelésüket. A gazdasági érdek szempontjából persze érthető. Most azonban a mi kárunkra akarják megnyitni előttük az európai piacot.
Ezek a vállalatok megtalálták a politikai feltételeket, az ukrán kormány pedig asszisztált az egészhez. 2021 január 1-jétől ráadásul a külföldi cégek meg is vásárolhatták a termőföldet, és éltek is a lehetőséggel. Modern kori gyarmatosítás zajlik.
Mekkora cégekről beszélünk?
Óriási vállalatokról, amelyek elképesztő méretű termőterületeket birtokolnak Ukrajnában.
A legnagyobb cég a Kernel Holding több mint 500 ezer hektáron termel – ez nagyobb mint egész Bács-Kiskun vármegye.
A többi cég is hasonló léptékű.
Az említett óriásvállalatok nyilván komoly lobbitevékenységet folytatnak annak érdekében, hogy Ukrajna az EU tagja legyen.
Igen, és ezt egyáltalán nem is titkolják – hivatalosan bejelentették, hogy az ukrán nagygazdaságok konkrétan létrehoztak Brüsszelben egy irodát, amelynek a neve is az, hogy „lobbiiroda”. Persze, hogy lobbiznak. És ennek semmi köze a nemzeti érdekhez, ez tisztán a cégek gazdasági érdekeiről szól. De az ellentmondás csak látszólagos, hiszen ezek nem ukrán vállalatok, külföldi mind.
Mekkora a külföldi cégek volumene az ukrán agrárszektorban?
A 10 legnagyobb ukrán mezőgazdasági nagyvállalat közül 9 külföldön van bejegyezve. Főként amerikai tőkével működnek, de ott vannak a szaúdiak, a kínaiak, és persze nyugat-európai vállalatok. Ez a folyamat már lejátszódott; Ukrajna mezőgazdasági területeinek nagy részét elveszítette. Felvásárolták.
Az ukrán termőterületek összmérete nagyjából 41 millió hektár. Ennek egy része a háború miatt nem alkalmas a termelésre. Mekkora hányadát szerezték meg ezek a cégek az ukrán termőföldnek?
Jelenleg az ukrán termőterületek nagyjából 28 millió hektáron képesek termelni. Ennek közel 40 százaléka már a külföldi cégek tulajdonát képezi.
Mi várható akkor, ha Ukrajnát tényleg sikerül gyorsított eljárásban csatlakoztatni az EU-hoz?
2022-ben, a háború kitörését követően szolidaritási folyosókat biztosítottunk az ukrán termékeknek Európán keresztül. Ez azonban csak Kelet-közép-Európáig működött, mert minden tíz fuvarból kilenc itt maradt Európában, jellemzően a mi régiónkban. A magyar gazdák, a lengyelek, a szlovákok azzal szembesültek, hogy egy óriási aszály közepén, amikor mindenki az árak emelkedésére számított, a piacot elárasztó ukrán gabona a földbe döngölte az árakat. Ez igaz volt egyébként más termékek, például a tojás, a tej, a hús áraira is, ám ebből semmit nem észleltek a fogyasztók a boltokban, a profitot benyelte a kereskedelem. Egyszer tehát már átéltük, milyen lenne, ha Ukrajna hozzáférne az európai piacokhoz. A közép-európai országok mezőgazdasága van ez okból kiemelten veszélyben. Az élelmiszerpiac teljes mértékben átrendeződne. Mi, európai gazdálkodók az élelmiszerellátásban biztosan nem bírnánk felvenni a versenyt az ukrán termelőkkel. Egyrészt teljesen mások a termesztési feltételek vannak.
Ukrajnában olyan „növényvédő szereket” alkalmazhatnak, amelyeket az EU-ban több évtizede betiltottak! De ez csak az egyik fele, az alkalmazott vegyszerek másik feléről a feketekereskedelem miatt semmit nem tudunk, és ez még ijesztőbb.
Sem állatjóléti, sem növényegészségügyi előírások nincsenek. Amennyiben az ukrán termékek még nagyobb mennyiségben áramolhatnának be Európába, az óriási fogyasztói kockázatot hordoz magában. Nagyon finoman fogalmazva az ukrán élelmiszerek nem éppen a minőségükről ismertek. Ukrajnából a gyenge minőségű, sőt veszélyes élelmiszerek kerülnének be az Európai Unióba. Én biztosan nem adnék a gyerekeimnek ukrán tojást meg ukrán lisztből kszült kenyeret. Az Európai Unióban számos élelmiszeren nem szerepel, hogy honnan származik, csak annyi, hogy „made in EU”, azaz hogy az EU-ban készült. Csakhogy ez nem azt jelenti, hogy az alapanyagot feltétlenül itt termelték, mindössze annyit, hogy itt dolgozták fel.
Lehetséges, hogy most is rendszeresen eszünk ukrán kukoricát, csak közvetett formában, annak a spanyol disznónak a sonkájában, amellyel annak idején feletették.
A magyar kormány megtiltotta, hogy ukrán élelmiszer Magyarországra érkezzen. Amennyiben Ukrajna EU-tag volna, semmilyen korlátozást nem vezethetnénk be. De a szigorú uniós élelmiszerbiztonsági szabályok alóli mentesség mellett az olcsó munkaerő miatt is óriási versenyelőnyben lennének az Ukrajnában működő cégek. Az ukrán mezőgazdaságban az átlagos órabér két dollár (!). Európa bármelyik országában ennek a sokszorosáért lehet napszámost találni.
Ezt is ajánljuk a témában
Mit csinál majd nyolcszázezer súlyosan traumatizált, felfegyverzett ukrán katona, akinek egyik napról a másikra nem fizetik a zsoldját? Mi van, ha csak százezren elindulnak nyugat felé? – teszi fel a kérdést Horváth József, a szuverenitásvédelmi kutatóintézet vezetője.
Az EU-tagságnak nem volna feltétele, hogy Ukrajna is alkalmazza uniós élelmiszerbiztonsági szabályokat?
Ez egy egy igen elterjedt, de nagyon naiv elképzelés. Magyarország 2004-ben csatlakozott Európai Unióhoz. Ekkor egyrészt volt egy viszonylag hosszú előcsatlakozási folyamat, ahol már harmonizálni kellett a növényegészségügyi, állatjóléti sztenderdjeinket az EU-val. De olyan területeken, amelyeken ennek nem tudtunk azonnal eleget tenni vagy ahol kértük, például a termőföldek piacán, kaptunk egy tíz évig tartó moratóriumot. Tíz évig nem kellett betartani az uniós szabályokat. Az elmondások alapján Ukrajnával is ez történne.
Tehát csatlakoztatnák az Európai Unióhoz, és adnának nekik egy tíz vagy még több éves moratóriumot. Csak éppen tíz év alatt mi itt Közép-Európában tönkre megyünk.
Úgyhogy teljes tévedés azt hinni, hogy Ukrajna csatlakozik, majd minden szabálynak megfelel. És akkor most még csak az agráriumról beszéltem. A koppenhágai kritériumok vagy bármilyen más gazdasági mechanizmus még szóba sem került. Ukrajna e tekintetben olyan távol van az Európai Uniótól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Ezt is ajánljuk a témában
Az olcsó, gyakran rosszabb minőségű ukrán termékek dömpingje, az agrártámogatások csökkenése és a génmanipulált árucikkek megjelenése súlyos veszélyt jelent a magyar mezőgazdasági szektorra nézve.
Ukrajna EU-csatlakozása még egy fontos változást hozna, hiszen nekik is járna uniós mezőgazdasági támogatás. Az ország termőterületének méretére való tekintettel óriási összegben.
Pontosan, és ez az egyik legnagyobb kockázat az európai agráriumra nézve. Azt a pénzt pedig, amit az ukrajnai mezőgazdaság kapna, nyilván a többiektől kellene elvenni. Ez akár 30 százalékos forráscsökkenés is lehet.
Nézzük meg az egész tervet: beengednék az óriási versenyelőnnyel rendelkező – külföldi tulajdonú – ukrajnai cégeket az európai piacra, a többi tagállam gazdálkodói kevesebb támogatáshoz jutának, és nekik ráadásul még az élelmiszerbiztonsági szabályokat sem kellene betartaniuk.
A bizottság tervei között nem szerepelhet más, csak egy moratórium, hiszen Ukrajna képtelen lenne a jelenlegi uniós szabályoknak megfelelni. Tehát duplán hátrányba kerülnénk, amit a magyar gazdálkodók nem tudnának túlélni. Abból is látszik, hogy Brüsszelben mennyire szeretnék rövid távon tervezin az ukrán csatlakozást, hogy még a támogatási szabályokat is szeretnék átírni.
Sokak szerint az ukrán EU-csatlakozás nem valós fenyegetés mindez csak kormánypropaganda. Mit szól ehhez?
Nagyon fontos lenne, hogy mindenki megértse: ez most tényleg komoly, politikai pártállástól független kérdés. 2022-ben olyan gyomros volt az ukrán importból kapott ízelítő, hogy a komoly tartalékkal rendelkező gazdák is csődbe mentek volna, ha nincs a korlátozás, amit Magyarország bevezetett.
Ez most nem játék. Ez tényleg a bőrünkre megy.
Nyitókép: Ludovic Marin / AFP
Érdekes információval szolgáltak elfogott orosz tisztek.
Kijevben az egyik toborzóirodában az erőszakkal elhurcolt férfiak elbarikádozták magukat.
Akkora az ország, hogy megtehetik.
Nem az a valós kép, amit sokan gondolnak a „nagy akció” után.
Ruszin-Szendi Romulusztól kezdve az EP-képviselőkön át az ukrajnai titkosszolgákig.
Érdekes információval szolgáltak elfogott orosz tisztek.
„Jelentősen nőtt azon fiatalok száma, akik akár erőszakos cselekményeket is hajlandóak elkövetni” – jelentette ki Alexander Dobrindt.
Karácsony Gergely főpolgármester részéről pedig még nagyobb erővel jöhet a kormány hibáztatása.
